Barátkozás

-Úúúún uééé?
-(vajon egy nyelvet beszélünk? -elmélkedem magamban- hát valószinű, de azért biztos ami biztos, megkérdem)-Sorry?!
-D'ju uan'a úúún uéé tikit?
-Oh, yes, please...(egy úún uéét kérek...pfff)
Milyen furán beszélnek itt az emberek...azt hittem annakidején az angoltanárnő csak túlzásba vitte a dolgokat. Egy nyelvet beszélünk, mégse értjük egymást, és ez csak egy buszjegyvásárlás volt, egy egyirányú buszjegy...
Jutott is eszembe erről egy kedves mail ami az én postaládamba is bekeringett az éterből: Attól, hogy valakit nem értenek meg, még nem művész!

Annakidején Egyiptomban próbáltam elmesélni, mit jelent erdélyi magyarnak lenni.
-Tudjátok, srácok, volt egyszer egy Magyarország, aztán kitört a háború, s végül a sok területből alig maradt valami. Mi pedig, addig magyarok, lettünk románok, szlovákok, horvátok és egyebek.
Érdekesnek találták a történetet, egészen érthetetlennek, főleg, amikor arról meséltem, hogy otthon azért piszkálnak, mert magyar vagyok: - Menj haza!-t motyogva, ha pedig az ember elmegy Magyarországra, egyszerűen románt csinálnak belőle, hiába született magyar szülőktől, járt magyar iskolába és beszél magyarul.
Igy lesz az erdélyi hontalan.
Jött is a spontán válasz: -Tudod mit, Timi? Legyél egyiptomi, mi befogadunk!
A pechem ezzel már csak az, hogy bárhova megyek és felemlegetem Egyiptomot, furcsa tekintetek néznek rám, úgy láttszik Egyiptomot meg sehol nem szeretik.

Ti emberek! Férfitől és nőtől teremtettünk benneteket s [törzs]szövetségekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy [leszármazásotok alapján] ismerjétek meg egymást! Allah előtt [azonban] a legnemesebb közületek, aki a legistenfélőbb. Allah [mindent] tud és [mindenről] tudomása van. (49:13)