2010. márc. 27.
Egész jó kis gondolatok
Sokszor, hiába van meg a napi öt imánk, az ima idején kivül megfeledkezünk Allahról, és arról a fantasztikus kegyről, amit Tőle kaptunk. A vezetést, az Iszlámot. Hogy mennyire tiszta és érthető minden, hogy mennyire racionálisan logikus az, ahogyan megéljük mindennapjainkat, ahogy fel van épitve az istenszolgálatunk, ahogy minden kérdésünkre ott a válasz, egyszerű kérdések, amikre sok vallásban csak állnak a tudósok és csóválják a fejüket. Ott a válasz! Ott a Korán! Allahu Akbar! O, Mindenható Allah, köszönöm most, és mindenkor, hogy megmutattad, hogyan éljek, hogy Neked tettsző legyen.
Nem igazán lehetett rávenni, hogy elfogadjam az Iszlámot, még amikor csak kutakodtam róla, mert folyton csak a bizonyitékokat kerestem. Aztán meglett a bizonyitékom, racionális, irracionális, nevezze ki, aminek akarja, én megtaláltam a Koránt, ennél nagyobb bizonyitek nem is kellett. Pedig utána találtam. Elég sokat...
Beszélgettem valakivel. Aki ismer "előző életemből", jól tudja, hogy mindig is szerettem a teológiai vonatkozásu beszélgetéseket, nem hiába felvételiztem teológiára. Van a messengeren egy amolyan status message. Muszlimokként hirdetnünk kell az Iszlámot, van aki bátor, kiáll egy térre s onnan kürtöli szét az örömüzenetet, van aki a családjában, barátaival beszél róla, én még botorkálva csak ott tartok, hogy a status mesage-ommal hirdetek. Régi ismerősök néha érdeklődve kattintanak rám, elbeszélgetünk, aztán, vagy úgy mennek tovább inshaAllah, hogy "hmmm", vagy úgy, hogy "na ez is aztán jól kinéz", bár eddig tudtommal ennyire sarkitott második vélemény még nem volt, alhamdulillah!
Visszatérve a beszélgetés esszenciájára...
Egy ismeretlen ismerőssel beszéltem, láttuk már egymást, együtt járunk vizsgákra, de kb ennyiből áll az ismerettség. Talán meglátta, azt, amit hirdetek, s arra válaszolt, talán az egész listájára elküldte a linket, nem tudom. Ének volt, szép, csak nem éppen igaz, Jézusról (béke legyen vele).
Válaszoltam neki egy youtube-os videóval. Mire érkezett a kérdés, hogy van-e Bibliám...természetesen van, kár, hogy per pillanat nincs itt velem.
Milyen vallásba születtem? Én buta, ahelyett, hogy a fitráról kezdtem volna mesélni, azt mondtam, reformátusnak neveltek...és igen, jártam templomba.
Miután jött egy pár antikrisztusról szóló idézet, még azt is megkérdezte, hogy olvastam-e valaha is a Bibliát. Persze, mondtam, hogy teológiára készültem.
Akkor, hogyhogy ez van-mármint az, hogy szerinte rossz úton járok?
Mert meg van irva, hogy aki később jön, az tévtanitásokat hoz, és mert az arabok az Ótestamentumban a vad nép, aki csak romlást hoz.
(És akkor hol van Isten Igazságossága, ha nemzetek alapján "osztotta szét" a tulajdonságokat-zsidók jók, arabok rosszak...elég zionista ize van, s sajnos a nácik sem alapozták másra tanaikat, de a Ku-Klux Klan se sokban tér el ettől. Zsidók. Igen, kiválasztott nép, hozzájuk jött a legtöbb próféta, ők kapták a négy Könyvből hármat: a Tórát, a Zsoltárokat, és az Evangéliumot...ez azért óriási megtiszteltetés, nem?)
Ha az Iszlám azt tanitja, hogy Jézus(béke legyen vele) próféta volt, akkor ez hamis tanitás. Ez is lemaradt a beszélgetésből, de most megbeszélem magamban: az unitáriusokról mért nem merünk beszélni? Hovatartozásuk szerint keresztények. Nem mondom, üldözték őket is eleget deviáns hitük miatt, amig mostanára már általában minden nagyobb egyház bevallja, hogy a Biblia nem (mind) Isten szava...csak emberek irták. Egy az Isten-szól az unitárius hitvallás. La ilaha il Allah, testvéreim, igy is van, jól tudjátok!
Térjünk vissza Ábrahámig (béke legyen vele), a két világvallás, ami tőle származott, azaz Izsáktól és Ismaeltől (béke legyen velük) a mai judaizmus és az iszlám.
Nézzük az alapvető megegyezéseket. A zsidók napi 3-szor imádkoznak, a muszlimok 5-ször. Kötelező az adakozás és a böjt. A zsidó kósert eszik, a muszlim helált. Disznó szigorúan kerülendő.
Férfiakat körülmetélik, menstruáció alatt nincs szeretkezés, homoszexualitás nem elfogadva(lesz valaki, aki ezt olvassa, s morog magában, tudom, drágám...neked más a véleményed :) ), házasságon kivüli kapcsolatokat nevükön nevezik: bűn.
És akkor most jöjjön egy alapvető különbség: a zsidók úgy élik meg, hogy a próféták hozzájuk jöttek, egy nemzethez, mig a muszlim úgy tekint rá, hogy mint sok más nemzethez is, a zsidókhoz is jöttek próféták, figyelmeztetni a helyes útról. Emlékezzünk csak Jézusra (béke legyen vele), amint kritizálta az irástudó farizeusokat. Igen, rabbik, akik úgy alakitották a törvényeket, és a teológiát, ahogy nekik jól esett. Nem ismerős? Ma is mindenki ezt csinálja...úgy alakitja Isten szavát, vagy úgy magyarázza, hogy neki legyen jó.
Nem kell disznótól tartózkodni...elvégre az egyik legfinomabb hús. Ja, nem azért, csak amiatt, hogy Jézus (béke legyen vele) valamit mondott. Az is mondta, hogy nem azért jött, hogy eltörölje, hanem, hogy betöltse a törvényeket. Azt meg ugy lehet csinálni, ha betartja. Hogyan tudod Jézust(béke legyen vele) igazán követni? Vannak kis "What Would Jesus Do" karkötők. Nekem is van. Amig ott volt a kezemen, néha elgondolkodtam, hogy vajon jó-e amit csinálok...de abba soha nem gondoltam bele, hogy Jézus valójában mit és hogyan csinálhatott annakidején. Imádkozott. Ha zsidó volt, akkor napi 3-szor. Leborult a földre. Igen, a zsidók is úgy imádkoznak. Körülmetélték. Nem evett disznót. Furcsa dolgok igy elsőre, de ha Jézus igy csinálta...mi miért nem csináltuk ugyanúgy?
Mondott is Jézus (béke legyen vele) valamit a Biblia szerint:"Valamennyi parancsolat közül melyik a legfőbb? Jézus így válaszolt: Ez a legfőbb: Halljad, Izráel, a mi Istenünk egy Úr, és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből, és teljes erődből! A másik ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más ezeknél nagyobb parancsolat." (Márk 12, 28b-31)
"Én az Úr vagyok a te Istened aki kihoztalak téged Egyiptom földébol a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én elottem". (2Móz 20,1-3)
Ó, és Új Testamentum...a legfontosabb ugyanaz...s bár Jézus (béke legyen vele) ezt hirdette, a farizeusoknak nem tettszett, s igy a zsidók nem fogadták el őt prófétának. Kár, hogy a keresztények jobban szimpatizálnak a zsidókkal, pedig az iszlám áll közelebb ebből a szempontból. A zsidók el se fogadják Jézust. De ezek szerint jobb az, ha el sem fogadják, mint az, hogy prófétának nevezzék.
Nagyon elbeszélgetnék egy unitáriussal most.. :)
Teológusokkal beszéltem már. Azok közül, akik bejutottak, lelkészekkel is. A teológia elvégzése után van aki azt mondja magáról, hogy üres lett. Pár év utan siklik ki a hit a szivükből. Nem nehéz megemészteni azt a sok igaz információt, amit ott tanitanak, de amiről később senki nem mer beszélni. Egyszerű kérdések, s fájnak a válaszok. Mikor irodott az Újszövetség? Mikor élt Máté, Márk, Lukács, János? Ki irta az Evangéliumokat, ők négyen? Beszélt Jézus szentháromságról? Tudtad, hogy 325-ben fogalmazták meg a szentháromság tézist Niceában? Hol van Isten igazságossága, ha őseinkért büntet? Mi lesz azokkal, akik nem ismerhették meg a keresztény tanokat, pl, ha egy gyerek meghal, hova kerül? Bűnös léte miatt Pokolra? Nem, Jézus megváltott...meg, de akkor igy mindenki a Mennybe jutna, ha csak ennyiről szól. Nem, csak akkor, ha elfogadod Jézust megváltónak. Jó, és akkor menjünk vissza a halott gyerekhez...?!
Emlékszem a suliban pl magyarórákra, hogy mennyire nem füllett fogunkra, hogy házifeladatot csináljunk. De soha nem mi voltunk a hibások. Vagy elvették a villanyt, vagy főzni kellet, vagy valaki hazahozott egy virust, vagy sétáltatni kellett a kutyát. Úgy nőttünk fel, hogy sokmindent másra kenünk...mert az könnyebb. Mikor jutunk el oda, hogy tényleg tudatosuljon bennünk, hogy az amit nap mint nap teszünk, fel van jegyezve, s minden eges cselekedetünkért felelnünk kell, nem a villamosművek, nem az anyukánk, nem a társaink, nem a kutyánk, csakis mi.
Te! Te, te, te. Lefeküdtél már úgy, hogy mashaAllah, na ez egy gyönyörű nap volt, mert tudtommal minden lehetséges rossztól távoltartottam magam. Egész napos dhikr-ben voltam, Allahról megemlékezve, egy pillanatig se néztem senkire rosszhiszemmel, nem mérgelődtem fel picurit sem, ha összetört a kedvenc vázám, vagy szénné égett az ebéd, vagy kirugtak a munkahelyről, hanem csak annyit mondtam mosolyogva, alhamdulillah. Hála legyen Allahnak minden percért, jóért, rosszért, kegyekért, próbatételekért, könnyűségért, nehézségért, gazdagságért, egészségért, betegségért, mert minden amit kapunk csakis Tőle kapunk, s akkor a legjobb, ha hálásak vagyunk érte.
Alhamdulillah, hogy beszélgettünk, sokminden felelevenedett bennem, történelmi adatok, évszámok, igazságok. Erre annyi választ kaptam, hogy "sokmindent mondanak...", és "az ember el kell döntse, hogy mit hisz, mert ha bizonyitani kell, akkor az már nem hit".
Alhamdulillah, alhamdulillah, alhamdulillah, és mégtöbbször alhamdulillah, hogy minden, amit hiszek, észérvek alapján hiszem. Mindenre van magyarázat és mindent meg lehet érteni, csak akarni kell, kutakodni, folyton tanulni. Allah szereti azokat, akik keresik az Igazságot.
"Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert õk megelégíttetnek."(Máté 5:6)
"...és vitába szálltak veled az Igazságról azután, hogy az világossá vált, mintha nyitott szemmel a halálba űzetnének!"(8:6)
1.Allah, a Könyörületes és irgalmas nevében.
2.Dicsőség Allahnak, a teremtmények Urának.
3.a Könyörületesnek és az Irgalmasnak,
4.aki az Itélet Napját uralja!
5.Néked szolgálunk és Hozzád fordulunk segitségért.
6.Vezess minket az egyenes úton,
7.azoknak az útján, akik iránt kegyesnek mutatkoztál,
s ne azokén, akiket haragvásod sújt,
sem a tévelygőkén (Al-Fatiha, kezdő Szúra)
Én, én, én - 3
Én, én, én - 2
-Nem jó az ágyam. Dupla matracom van, az mondjuk elég jó, de minden éjszaka csúszok felfele, s arra ébredek, hogy a fejemet verem a falba. Na, meg ottvan a párna, rettenetesen göcsörtös, a paplan rövid, hol a nyakam fázik, hol a labujjam lóg ki. És nagyon hideg van, kértem is egy radiátort, mert igy nem lehet létezni.
Neked jó az ágyad, a paplanod?
-Nekem jó, alhamdulillah...a földön alszom és nem takarózom.
"És ha valami ártalom éri az embereket, Urukhoz fohászkodnak-megbánással fordulva Hozzá. Aztán, amikor kóstolót ad nekik irgalmából, akkor ime egy részük társit az Ura mellé,
hogy hálátlannak mutatkozzanak, azért amit adtunk nekik. Élvezzétek csak [rövid evilági életeteket]! Majd megtudjátok!" (30:33-34)
Én, én, én - 1
-Piritós, vaj, sajt, sajtkrém, csokikrém, méz, eperiz, tojás, mogyoróvaj, keksz, müzli, tej, tea. Ez az én reggelim.
Te mit eszel?
-Kenyeret.
-Zöldségleves, rizs, szósz, hús, hal, spagetti, paradicsom, paprika, hagyma, uborka, olajbogyó, saláta. Ez az én ebédem.
Te mit eszel?
-Rizset.
-Hús, szósz, rizs, krumpli, saláta, paradicsom, sóska, marinirozott fokhagyma. Ez a vacsorám. Utána egy kis tejes tea, csoki, keksz, nápolyi, szőlő, narancs, kiwi, alma, mazsola, mogyoró, kesudió, pisztácia. Kár, hogy néha már nem is fér belém ennyi minden, s el kell dobni.
Te mit eszel?
-Nem eszek.
"És add meg a rokonnak, ami megilleti őt, és a szegénynek és annak, aki úton van! De nyakló nélkül ne pazarolj.
Akik pazarolnak, azok a Sátán fivérei. Bizony ő nagyon hálátlan Ura iránt."(17:26-27)
2010. márc. 26.
Önkritika
Egy kedves fiatalka testvér hivta fel a figyelmemet egy zenészre. Amolyan modern muzsikus, s dallamaiban rendesen eltér a megszokott nasidok stilusától. De azért a szövegeire érdemes inkább koncentrálni. Nincs tele túl sok művészi fogással, nem hemzsegnek benne művészi jelzők, sem metaforák, nincs semminek átvitt értelme, csak simán hallgatni kell, kinyitni a füleket, s utána egy kicsit elgondolkodni, inshaAllah, mert igazság, na az van benne.
Az egyik szöveg, saját forditáss-átköltéssel:
http://www.youtube.com/watch?v=Ri1q_tf_kdI
Maher Zain: Felébredve
We were given so many prizes
Annyi ajándékot kaptunk
We changed the desert into oasis
Sivatagból oázist varázsoltunk
We built buildings in different lenght and sizes
Épületet épitettünk más a méretük és hosszuk
And we felt so very statiesfied
S mennyire elégedettek voltunk magunkkal
We bought and bought
Vettünk és vettünk
we couldn't stop buying
Vásárlásból megállni sem tudtunk
We gave charity to the poor cause we couldn't stand their crying
Adakoztunk szegényeknek, mert nem birtuk hallgatni a sirást
We thaught we paid our dues but in fact
Azt hittük ezzel megfizettük adóságunk, de
To ourselves we're just lying
Csak magunknak hazudtunk
Oh...I'm walking with my head lowered in shame from my place
Oh...A földemtől való szégyenemben lehajtott fővel járok
I'm walking with my head lowered from my race
A nemzetemtől való szégyenemben lehajtott fővel járok
Yes it's easy to blame everything on the west
De könnyű mindent a nyugatra fogni
When in fact all focus should be on ourselves
Pedig valójában magunkba kellene tekinteni
We were told what to buy and we'd bought
Megmondták, hogy miket vegyünk, s mi megvettük
We went to London, Paris and Costa del Sol
Elmentünk Londonba, Párizsba, s láttuk Costa del Solt
We made sure we were seen in the most exclusive shops
Gondoskodtunk arról, hogy meglássanak a legkülönlegesebb üzletekben
Yes we felt so very satisfied
Igen, mennyire elégedettek voltunk magunkkal
We felt our money gave us infinit power
Azt hittük a pénz végtelen hatalmat ad
We forgot to teach our children about history and honor
S elfelejtettünk tanitani gyermekeinknek erényt és történelmet
We didn't have anytime to lose...when we were(were)
Nem volt vesztegetni való időnk, amikor
So busy feeling so satisfied
Annyira lefoglalt az elégedettség
We became the individuals without a soul
Lélektelen egyénekké váltunk
despite the heat
s a forróság ellenére
Our homes felt so empty and cold
az otthonunk üres és hideg
To fill the emptiness we bought and bought
Hogy betöltsük az ürességet csak vettünk és vettünk
Maybe all the fancy cars and bling will make us statisfied
Talán az összes elképzelhető kocsi elégedetté tesz
My dear brother and sister it's time to change inside
Kedves testvéreim, fiúk és lányok, itt az ideje, hogy változzon a belsőnk
Open your eyes...Don't throw away what's right aside
Nyissátok ki a szemeteket...ne dobjátok el azt ami jó
Before the day comes when there's nowhere to run and hide
Mielőtt eljönne a nap, amikor nincs hova menekülni, s nincs hová elbújni
Now ask yourself...cause Allah's watching you
Kérdezzétek magatoktól...mert Allah néz
Is he statisfied?...Is Allah satisfied?
Vajon Ő meg van elégedve?...Allah meg van elégedve velünk?
"És emlékezzetek vissza, amikor még kevesen voltatok és gyengeségetek miatt elnyomtak benneteket a földön, és amikor félnetek kellett, [ne]hogy elragadjanak benneteket az emberek! Ő akkor menedéket nyújtott nektek, megerősitett benneteket az Ő segitségével és [mindenféle] jóval látott el titeket, hogy talán majd hálásak lesztek."(8:26)
2010. márc. 16.
Soha ne mondd, hogy "soha"!
-Ameen?! Hogy a kocsiban elaludjon? Ááááá, dehogy. Nem ismered te őt..-jöttünk ki a játtszóházból.
Pici szemei elnehezedten pislogtak a kocsiülésben.
Az elején nyöszörgött, aztán gügyögött, s végül elhallgatott. Elaludt.
-Na ugye.-vigyorogtam magamban. Ezért mondjuk mi mindig azt, hogy: InshaAllah! Ha Allah úgy akarja...
"És ne mondd semmiről sem azt, hogy: "holnap megteszem azt"-hacsak [hozzá nem teszed]:"ha Allah úgy akarja." És emlékezz meg Uradról, ha elfelejtetted, és mondd: "Az én Uram talán oda vezet engem, ami közelebb van s helyes cselekvéshez, mint ez.""(18:23-24)
2010. márc. 15.
Amikor nekem a csomagolás is számit 2
Gyönyörű tengerparti város. Megyek az úton, épp hazafelé a tengerpartról, amikor rajta akad a szemem egy zöld feliraton: Masjid.
Nahát! Egy mecset! Ide be kell menni, épp imaidő van. Gyorsulnak a lépteim, zsugorodik a távolság, már majdnem bentvagyok, csak az ajtó állja az utam-zárva van. Talán pont csak egy ima erejéig nyitják ki, s utána mindenki szétszéled? Épp jön egy testvér.
-Béke legyen veled! Imádkozni szeretnél?
-Béke legyen veled is! Igen, ha lehet...
-Sajnos itt nincs nőknek hely..
-Értem...akkor mindegy...csak megörültem, hogy mecsetet látok, gondoltam nem megyek el úgy mellette, hogy ne imádkozzak.
-Próbáld meg azt a mecsetet ott fenn-mutat egy katolikus templomra.
-Köszönöm, már megyek is.
És mentem is, bár kicsit furának tűnt, hogy, ha minden igaz, majd egy templomban fogok muszlimként imádkozni.
Meg is érkeztem, nyitottam is volna az ajtót...ha nyilt volna. Sajnos ez is zárva volt.
Körbejártam-igencsak kedves látvány volt az épület, gótikus vonások, magas torony, virágos ablakok, s a megszokott hideg-rideg templomi padok helyett, már el is képzeltem egy kedves puha szőnyeget, amin mindenki ül, s ahova imakor mindenki leborul.
Az épület méretét nézve már odaképzeltem pár nőt is a sorok végére. Ebben a mecsetben biztosan vannak nők is!
Amin bekukkintottam az egyik oldalszárnyba, szép nagy betűkkel kiirva rátaláltam a "női imaterem" feliratra. Megdobban a szivem: ez az!
Nyitottam volna a kiskaput, hogy legalább közelebb kerülhessek az ajtóhoz-hogy miért, nem tudom...talán, hogy bekukucskálhassak az ablakon...
Hirtelen fennakadt a kapu egy láncon, vastag vaslánc, lelakatolva. A lakatot mintha már száz éve nem látta volna kulcs, poros és rozsdás. Itt van a női imaterem. És most, hogy van, úgy tűnik senki sem ment be a kapun. Nem mondtam, hogy senki nem használja, azt nem tudhatom. De az imateremhez vezető kaput rég nem használták. Ez újra egy olyan csomagolás volt, amin nem szivesen pihentetem a szemem. Allah tudja csak, mi az igazság, ez itt csak egy eszmefuttatás, ami inshaAllah nem vezet semmi rosszra.
Azt mondják, az embernek mindig az kell, ami nincs. A szőkék mindig sötétitik s hajuk szinét, a barnák szőkitik, az egyenes hajúak göndöritik, a göndorhajúak kisütik.
A külföldi muszlimok mecseteket épitenek mindenfele, mert nincs. Aztán, ha meglesz, nem járnak. A nők megfogadva a tanácsot, hogy a legjobb ima az, amit otthon végeznek el, oda jutnak, hogy kitiltják őket a mecsetből. Végül, ha meg nyitnak olyan mecsetet, ahova ők is mehetnek, oda talán nem is mennek.
Mondd meg, o, Adam fia...mikor foglak én valaha is megérteni?!
Különben meg bagoly mondja verébnek...múlt héten, amikor mehettem volna egy olyan mecsetbe, ahol nagyon kedves közösség várt volna vissza, nem mentem, mert esett az eső és hideg volt.
2010. márc. 14.
Gyermeki szemmel
Ültem a buszon, s néztem az előttem ülő kisfiút, ahogy rácsodálkozott a világra. Tipikus angol akcentustól és valami egészen különleges izgatottságtól zengett a busz:
-Nézd, anya! Virágok!
-Igen kicsim, csak kicsit csendesebben...
-De nézz oda! Van lila is meg sárga is!
-Igen, édesem.
-Odanézz! Ott egy fehér! Nahát anya, most repült fel egy madár a bokorból!
-Hűha, bizony...
-Anya, anyaaa! Autó!
-Igen, egy zöld autó ment el mellettünk.
-Bemegy az alagútba, a hid alá!
-Igen, mi is oda megyünk, csak kicsit légy csendesebb.
Légy csak csendes, kisfiú, s hagyd, hogy bekebelezzen a világ-gondoltam magamban sóhajtva. Felejtsd el ezt az érzést, ne csodálkozz többet rá a világra. Hagyd, hogy kineveljék belőled a legnagyobb, a Mindenhatótól kapott ajándékot -az Iszlámot. Éles kis hangoddal ne szólj többet ilyen harsányan Isten teremtményeitől elámulva. Ne lásd többet a madarakat, ne mosolyogj, ha virágot látsz kibújni a tavaszi pázsitból, ne csodálkozz el azon, mennyi mindent épithetett magának az ember-alagutat, s hidat is. Válj szerves részévé a társadalmunknak, rohanj te is a rohanó világgal.
Dehogy rohanj! Isten őrizzen tőle! Ülj csak itt szépen a közelemben, hogy halljam édes kis hangod, s emlékeztess engem is azokra, amiket veled egyidős koromban én is tudtam, de mára már elfelejtettem.
"Forditsd hát orcádat hanif gyanánt az [igaz] vallás felé: (fitra*) Allah eredeti elrendezése szerint, amelyben elrendezte az embereket! Allah teremtését nem lehet megváltoztatni! Ez az igazi vallás! A legtöbb ember azonban nem tudja."
(30:30)
A Próféta(béke legyen vele) azt mondta, "Nem születik gyermek, csakis a Fitrában (az Iszlámban-muszlimnak), majd a szülei teszik őt zsidóvá, kereszténnyé vagy mágussá (zoroasztriánussá), mint ahogy egy állat tökéletes borjat ell: láttál-e már valaha olyat, amelyiknek hiányzik valamely testrésze?" (Sahih al-Bukhari, Vol 2-23/441)
Az útmutatás
Annyiszor elmeséltem már ezt a történetet, de mindig szivesen teszem. És most újra elmesélem, de csak neked, mert ez egy olyan történet, amelyet csak különleges emberek érdemelnek meg, a barátaim.
Elmondtam már másoknak is..azt hittem elgondolkodnak. Azt hittem látni fogják azt, amit én megéltem. De nem. Csak jobban kezdtek kételkedni minden láthatatlanban. Ha valamit még nem láttál, az nem jelenti azt, hogy az nem létezik. De én mesélek neked róla.
Több, mint három évvel ezelőtt történt. Egy reggel nyugtalanul ébredtem. Nagyon furcsa álmom volt. Pesten voltam, és kétségbeesetten kerestem egy utcát. Rohangáltam eszeveszettül, tudtam, hogy ha nem találom meg, nem vagyok biztonságban. Aztán egyszer csak vége lett az álomnak, és én már nem emlékszem, hogy milyen Béla is volt az, és hányas szám.
Telt az idő, feledésbe merült az álom, már azt a pár interneten Béla utcát-keresős élményt is elfelejtettem, amit az álom után valami csodára várva éltem át. Semmi sem történt, sehol semmi csoda. Tanultam, ettem, ittam, aludtam,szerettem, mérgelődtem, kacagtam, hagytam, hogy teljenek a napok, az évek, gyűljenek az emlékek.
Nyár volt. Kerestem a Koránt itthon, magyarul. Nem volt. Megigérték, hogy meglesz.
December lett. Korán még nem volt. Kitört a háború és a véres gyermekarcok láttára még érdekesebb lett a Korán, még értékesebb a Szentföld. Februárban útrakeltem.
-Miért is mész ilyen hosszú időre?
-Gondolkozni...megtalálni a Koránt magyarul.
-....-csendben nézett, értetlenül, de valamilyen titokzatos módón mégis érezte azt a belső útkeresést, amire én elindultam megkeresni a választ.
Magyarul kell. Csakis magyarul, és csakis a könyv. De hát ott van az interneten...vagy megvan angolul is, az egész, sőt, könyv is...nekem mégsem kell. Mért nem adtam fel, nem tudom...könyvet kerestem ott, ahol senki nem találhat.
Bejártam Pest utcáit, könyvesboltjait, antikváriumait, de sehol semmi.
-Felejtsd el!-hangzott mindenhonnan a bátoritó válasz.-Nem adják ki már több mint húsz éve magyarul. Ami van, az is csak antikváriumban lehet, de nagyon ritka.
Teltek a napok, de sehol sem találtam.
-O, Uram, ha valami közöm kell legyen ehhez az egészhez...add, hogy találjak egy magyar nyelvű Koránt!-rebegtem elfáradtan,s megfagyva Pest végtelenségbe nyúló utcáin.
Voltam mecsetben. Ott sem segitettek, nem volt. Elmentem tanulni egy lány-körbe, nekik sem volt.
Egy kétségbeesett napomon leszólitottam egy lányt az utcán. Szép rózsaszin kendő volt rajta, én meg nagyon fáradt voltam már.
-Nem igaz, hogy egész Pesten nincs egy magyar forditásu Korán! Szerinted, hol találhatnék?
Nézett fucsán, majd előkapott egy papirkát és rákanyaritott pár betűt.-Ide menj, ez egy mecset, hátha van nekik.
-Nem, nincs, már voltam mecsetben.
-De ez egy másik, próbáld meg ezt is.
Felültem a villamosra. Leszálltam, ahol kellett. Naivan kerestem a nem létező minaretet, vagy legalább egy kaput, ahol bemehetnék, de nem találtam, igy bementem az eredetileg felirt szám alá, ami egy könyvesbolt volt.
Azt mondták nekik sincs, de próbáljam meg az ezoterikus boltot egy házszámmal lejjebb.
Illedelmességből nem nevettem. De amikor kiléptem a boltból, az volt az első szavam: -Ezoterikus boltban...na persze...
De azért bementem oda is, megcsapott a szantálfa-füstölő illata, hallottam a csillingelő csengőt, ahogy beléptem az ajtón, talán még kristálygömb is volt az asztalon.
Kételkedve ejtettem ki a szavakat a számon: Korán van?
A hölgy elsétált a polchoz, levette a Könyvet, és a kezembe nyomta:-Szerencséd van. Nagyon ritkán van és mindig sokan keresik.
Álltam a Könyvvel a kezemben és nem tudtam mozdulni. Ennyi idő után mégiscak megvan..
-Marad?
-...ho-ho-hogyne...persze...ébredtem meg a tűnődésből.
Kiléptem a boltból, s csak annyi jutott eszembe:-Köszonom, Istenem!
Két hónapja vagyok már muszlim. Ülök a buszon, s nézem a rohanó világot. Vajon ők gondolnak arra, amire én? Félnek-e a haláltól, vagy tudják mi vár rájuk? Mi a különbség köztünk? Nagy különbség van...elég nagy. Én muszlim vagyok, a többiek meg itt velem, a buszon nem. Furcsa érzés...
Vajon..jól döntöttem-e? Nehéz muszlimnak lenni olyankor, amikor mindenki utál, mindenki kötekszik, s hiába magyarázod újra és újra, mintha soha nem akarnák megérteni mi is az Iszlám. Lehet rossz úton járok? Hogy is kerültem én ide?..jaj...igen...Pest...ezoterikus üzlet. Milyen furcsa is volt az a történet, micsoda véletlen egybeesés, hogy pont ott,pont akkor...Hol is volt az?
Igen, emlékszem...a Bartók Béla utcán!
Béla?! Béla utca?!?!?!?!?!
-Uram, Istenem! Tied minden dicsőség, minden áldás! Minden hálám Téged illet, hogy elvezettél az Egyenes Útra!
Most csak adj erőt, hogy felkeljek ebből a buszülésből, és anélkül, hogy elájulnék a lenyűgözöttségtől, le tudjak szállni a buszról...
2010. márc. 10.
Öndiszkrimináció
Legyél Kelet-európai. Származz Romániából. Legyél magyar. Aztán legyél muszlim. Hordj kendőt. Próbálj kedves lenni. Házasodj hamar. Koncentrálj a családra és ne a pénzre. Ne akarj karriert, csak csendes életet. Ne vágyj evilági kincsekre, csak a Túlvilágra. Nyisd ki a szemed, és lásd: egyedül vagy, Vele. Kell-e még ennél több?!
Barátkozás
-Úúúún uééé?
-(vajon egy nyelvet beszélünk? -elmélkedem magamban- hát valószinű, de azért biztos ami biztos, megkérdem)-Sorry?!
-D'ju uan'a úúún uéé tikit?
-Oh, yes, please...(egy úún uéét kérek...pfff)
Milyen furán beszélnek itt az emberek...azt hittem annakidején az angoltanárnő csak túlzásba vitte a dolgokat. Egy nyelvet beszélünk, mégse értjük egymást, és ez csak egy buszjegyvásárlás volt, egy egyirányú buszjegy...
Jutott is eszembe erről egy kedves mail ami az én postaládamba is bekeringett az éterből: Attól, hogy valakit nem értenek meg, még nem művész!
Annakidején Egyiptomban próbáltam elmesélni, mit jelent erdélyi magyarnak lenni.
-Tudjátok, srácok, volt egyszer egy Magyarország, aztán kitört a háború, s végül a sok területből alig maradt valami. Mi pedig, addig magyarok, lettünk románok, szlovákok, horvátok és egyebek.
Érdekesnek találták a történetet, egészen érthetetlennek, főleg, amikor arról meséltem, hogy otthon azért piszkálnak, mert magyar vagyok: - Menj haza!-t motyogva, ha pedig az ember elmegy Magyarországra, egyszerűen románt csinálnak belőle, hiába született magyar szülőktől, járt magyar iskolába és beszél magyarul.
Igy lesz az erdélyi hontalan.
Jött is a spontán válasz: -Tudod mit, Timi? Legyél egyiptomi, mi befogadunk!
A pechem ezzel már csak az, hogy bárhova megyek és felemlegetem Egyiptomot, furcsa tekintetek néznek rám, úgy láttszik Egyiptomot meg sehol nem szeretik.
Ti emberek! Férfitől és nőtől teremtettünk benneteket s [törzs]szövetségekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy [leszármazásotok alapján] ismerjétek meg egymást! Allah előtt [azonban] a legnemesebb közületek, aki a legistenfélőbb. Allah [mindent] tud és [mindenről] tudomása van. (49:13)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)